Az Angyali Üdvözlet című festményt 1925-től őrzi a Móra Ferenc Múzeum, mely Giorgio Vasari későreneszánsz alkotása 1571-ből. A kerek alakú műalkotás egyike volt annak a négy tondónak, melyek az Apostoli Palotaegyüttes Piustornyában, a harmadik emeleten kiállított Szent-Mihály-kápolnába készültek. A kutatások szerint a tondók 1798 után Napóleon seregeinek rekvirálásai, majd a pápa lakosztályainak 1815-ben megkezdett átépítése során szóródtak szét. Ezt követően az Angyali üdvözlet ismeretlen módon juthatott Magyarországra, ahol a budapesti műtárgypiacon 1896-ban bukkant fel. 1925-ben a szegedi származású Enyedi – Zsótér házaspár hagyatéki műgyűjteményéből egyezség útján jutott a szegedi Somogyi-könyvtár és Városi Múzeumba. 2007 és 2009 között Szabó Tamás, a szegedi múzeum képzőművészeti osztályának vezetője kezdeményezésére – magyar, olasz, amerikai – szakértők bevonásával sikerült igazolni a dollármilliós értékű táblakép eredetét, megrendelőjét és a hajdani pontos helyét. A tondó korábban vitatott festőjének meghatározására a Szépművészeti Múzeum és a Móra Ferenc Múzeum is felvette a kapcsolatot Louis Waldman amerikai művészettörténésszel, a Harvard Egyetem Itáliai Reneszánszkutató Központjának program-igazgató helyettesével, aki 2009 őszére dokumentumokkal igazolta a műalkotás eredetét. Ezzel bebizonyosodott, hogy a mesterkérdésben korábban vitatott mű valóban Giorgio Vasari alkotása. 

A festő az evangéliumi üdvtörténetek (Lukács 1, 26-38) egy különlegesen szép pillanatát ragadta meg, amikor Isten hírnöke, Gabriel arkangyal megjelenik Máriánál a szűziesség és tisztaság jelképével, a fehér liliommal. A művészettörténetben ez az Angyali üdvözlet, az Ige megtestesülésének pillanata: Isten és Mária természetfölötti kapcsolata.