2023-01-14. "Apja és fia" természetfotói a könyvtárban
Tudósító: Lantos Imre (2023. január 14.)
2023. január 13-án nyílt meg a Szentes Városi Könyvtárban Kocsis Ferenc Géza és Kocsis Ferenc "Apa és fia" című fotókiállítása.
A kiállítást megnyitotta Lantos Imre, fotós
Részlet Lantos Imre megnyitó beszédéből:
„A kiállított képek zöme természetfotó, ennek több fajtájából kapunk ízelítőt, tájfotó, makrófotó, asztrofotó, illetve pár épületfotó is látható.
A természetfotózás a fényképezés történetében szinte a kezdetek óta megtalálható. Carleton Eugene Watkins az aranyláz vonzotta egykor Kaliforniába, San Franciscóban telepedett le, de nem vált be a számítása, kevés aranyásót csábított a lehetőség, hogy az utókor számára képet készítsen magáról. Mivel rengeteg szabadideje volt, így elkezdte bebarangolni a környéket és le fotózni.
(…) Az akkor élt fotósok, több kilónyi felszerelést cipeltek magukkal, fakamerát, és annak tartozékait, üveglemezeket amire a képeket készítették, és a mobil laborjukat, hiszen akkor ott a helyszínen ki is kellett dolgozni a képeket. (..) A mai fotósoknak sincs könnyebb dolga, ugyanúgy sok-sok kiló felszerelést visznek magukkal a fotózáshoz, esetleg több fényképezőt, objektíveket, állványt. Csak a technika változott. Igaz már a labort nem cipelik. Egy valami viszont nem változott, az akkor élt fotósok és a mai fotósok természet szeretete.
Aki ma természetfotózásba akar fogni, ezt ellehet bárkinek, akár egy kisebb géppel is kezdeni. De tudnia kell, hogy nagyon sok áldozattal jár. Kell hozzá a természet szeretete, nagyon sok türelem, nagyon sok idő, és egy kis pénz is.
Kocsis Ferenc Géza az általános iskolában felső tagozatos volt, amikor a szüleitől kapott egy Fotobox fényképezőgépet. Nagyon örült neki, de nem igazán tudott vele megbarátkozni. Hosszabb szünet után, 1968-ban került olyan helyzetbe, hogy egy kölcsön kapott géppel ugyan, de kisfilmes kamerával kezdett fényképezni. 1969-ben tudott vásárolni egy Zenit fényképezőgépet. Végre lett egy saját kamerja. 1971-ben sikerült továbblépni, megvalósult az álma, egy Praktica Supet Tl, objektív mögötti fénymérős fényképezőgép büszke tulajdonosa lett. Ez utóbbi két géppel nagyon sokat fényképezett, úgy nagyjából 1980-ig, többnyire családi programokat, kirándulásokat.
(…) Számára 2005-ben jött el a digitális korszak, azóta, nem számolta ugyan, de valószínűleg több mint 100.000 felvételt sikerült fényképezni. Hogy mit? Mindent, ami számára érdekesnek tűnt, vagy ami valamilyen okból kötelezettségévé vált. Ez utóbbi lehet, hogy egy kicsit furcsán hangzik, hiszen soha nem volt hivatásos fotós, de voltak olyan csoportok, rendezvények, ahol elvárták től, hogy fényképezzen. (…) Nem kötelezettségből, saját maga szórakoztatására is fényképezett.
Eleinte kerékpárral a város környékén, később több szervezett túrán is részt tudott venni Magyarországon és a környező országokban (…) Soha nem jártam fotós tanfolyamra, amit sikerült megtanulni a fényképezésről, azt autodidakta módon tette, vagy nagy tudású fotós barátoktól leste el. Büszke arra, hogy talán az ő biztatására a fia eljutott arra a szintre, ahol most tart.
Kocsis Ferencet Szentesen született. Fiatalkorában Kecskeméten élt, majd a főiskolai éveitől Budapestre költözött, azóta is ott él. A fotózás édesapja miatt már egészen fiatalon, az élete részévé lett, együtt laborálták a még analóg fényképezővel készített filmtekercseket a fürdőszobában felállított piros lámpánál. Már gyermekkorában fényképező lógott a nyakában, de az elmúlt évekig a fényképezés jobbára az emlékek, utazások, a család megörökítésében merült ki. szabadidővel is lehet űzni. (…) Nagy lökést adott, talán 2016-ban, mikor édesapja odaadta az egyik tükörreflexes Nikon gépét pár objektívvel. Már nem csak a családot, utazásokat fotózta, hanem kereste a témát és próbaképpen elindult fotópályázatokon is. Nagy meglepetésére, kategóriagyőztes lett a Nikon 2017-es fotópályázatán, és onnantól már elindultak a dolgok. Különböző témákban készített fotókat, de hamar rátalált a természetfotózásra. (…) Mindent kipróbált, lesekbe járt, cserkelt, hasalt virágokat, gombákat fotózva, és elkezdett természetfotós pályázatokra jelentkezni, kevés sikerrel.
Látva a nyertes képeket tudta, hogy valamit nem csinál jól, valami hiányzik. Így jelentkezett egy természetfotós tanfolyamra. Megannyi elméleti tudással, ötlettel és sok új ismerőssel felvértezve folytatta a természetfotózást. Eleinte főleg madarakat fotózott, próbálkozott a vadfotózással is, de az első komolyabb sikereket a makrófotózásban érte el.
Így beszélt önmagáról: - Több okból szeretem ezt: számomra nagyon érdekes az ízeltlábúak, kétéltűek, kisemlősök világa, másrészt makrófotózni kis túlzással bárhol lehet. Én azt vallom, hogy igazán jó természetfotó akkor születik, ha a fotós ismeri a környezetét, és a fajt, amit fotózni akar. Kialakult a lakóhelyem közelében egy pár helyszín, ahová rendszeresen járok, és jó eséllyel tudom, hogy az adott hónapban mit hol találok. Nagy kedvencem a makró-akciófotó, ahol repülő rovarokat fotózom, de különösen szeretem a statikus témákat is szép fényekbe, környezetbe helyezni. (…) A fotózás, a fotópályázatok azonban nem a díjakról, helyezésekről szólnak számára. Azért fotóz, hogy képein keresztül megmutassa az arra nyitott közönségnek a természet szépségét, a fajok gazdagságát(...) A fotópályázat ugyanakkor verseny számára, és ez a verseny arra ösztökéli, hogy a technika határait feszegetve minél érdekesebb, egyedibb képeket készítsen.
A kiállítás ezt az utat, az elmúlt négy év talán legszebb, legérdekesebb, hozzá közelálló képeit mutatja be.
A kiállítás megtekinthető 2023. február 02-ig a Szentes Városi Könyvtárban.
|