Az Angyali �dv�zlet c�m� festm�nyt 1925-t�l �rzi a M�ra Ferenc M�zeum, mely Giorgio Vasari k�s�renesz�nsz alkot�sa 1571-b�l. A kerek alak� m�alkot�s egyike volt annak a n�gy tond�nak, melyek az Apostoli Palotaegy�ttes Piustorny�ban, a harmadik emeleten ki�ll�tott Szent-Mih�ly-k�poln�ba k�sz�ltek. A kutat�sok szerint a tond�k 1798 ut�n Nap�leon seregeinek rekvir�l�sai, majd a p�pa lakoszt�lyainak 1815-ben megkezdett �t�p�t�se sor�n sz�r�dtak sz�t. Ezt k�vet�en az Angyali �dv�zlet ismeretlen m�don juthatott Magyarorsz�gra, ahol a budapesti m�t�rgypiacon 1896-ban bukkant fel. 1925-ben a szegedi sz�rmaz�s� Enyedi – Zs�t�r h�zasp�r hagyat�ki m�gy�jtem�ny�b�l egyezs�g �tj�n jutott a szegedi Somogyi-k�nyvt�r �s V�rosi M�zeumba. 2007 �s 2009 k�z�tt Szab� Tam�s, a szegedi m�zeum k�pz�m�v�szeti oszt�ly�nak vezet�je kezdem�nyez�s�re – magyar, olasz, amerikai – szak�rt�k bevon�s�val siker�lt igazolni a doll�rmilli�s �rt�k� t�blak�p eredet�t, megrendel�j�t �s a hajdani pontos hely�t. A tond� kor�bban vitatott fest�j�nek meghat�roz�s�ra a Sz�pm�v�szeti M�zeum �s a M�ra Ferenc M�zeum is felvette a kapcsolatot Louis Waldman amerikai m�v�szett�rt�n�sszel, a Harvard Egyetem It�liai Renesz�nszkutat� K�zpontj�nak program-igazgat� helyettes�vel, aki 2009 �sz�re dokumentumokkal igazolta a m�alkot�s eredet�t. Ezzel bebizonyosodott, hogy a mesterk�rd�sben kor�bban vitatott m� val�ban Giorgio Vasari alkot�sa. 

A fest� az evang�liumi �dvt�rt�netek (Luk�cs 1, 26-38) egy k�l�nlegesen sz�p pillanat�t ragadta meg, amikor Isten h�rn�ke, Gabriel arkangyal megjelenik M�ri�n�l a sz�ziess�g �s tisztas�g jelk�p�vel, a feh�r liliommal. A m�v�szett�rt�netben ez az Angyali �dv�zlet, az Ige megtestes�l�s�nek pillanata: Isten �s M�ria term�szetf�l�tti kapcsolata.